Odaérve, és néminemű útbaigazítást kérve visszafelé kezdtünk el sétálni a megállótól, majd hamarosan egy, az út szélén nagy teleobjektívvel a kezében ágaskodó fotósra lettünk figyelmesek. Gyorsan beszélgetésbe elegyedtünk vele és a hölggyel, aki vele volt (mint utóbb kiderült, a Bors napilaptól voltak ott), de akkor még azt mondták, nem látták a színésznőt. Hozzátették, hogy lehetséges, hogy Jolie ma épp nincs jelen a forgatáson, de állítólag két hétre bérelték ki a gyermekotthont.
Ezt követően továbbálltunk, és egyenesen besétáltunk a hely bejáratán, ahol már sárga "set" (forgatás) feliratú táblák csüngtek a fákon. Két biztonsági őrnek látszó férfi állt nem messze tőlünk, így odamentünk, hogy kifaggassuk őket. Azt mondták, nincsenek közvetlen kapcsolatban a színésznővel, az egyikük pedig azt is megemlítette, hogy ő csak Jolie testőrével kommunikálhat. Elvittem a Notes from My Travels című könyvemet, hogy esetlegesen aláírathassam vele, de a biztonságiak azt mondták, hogy csekély az esélye, hogy eljuttassák neki. Ők egyébként ekkor már azt az információt adták, hogy csak a holnapi napon forgatnak a fóti helyszínen, utána Pesten egy belvárosi részen folytatják. Rendesek voltak, azt ajánlották, sétáljunk le egy hátsó kijárathoz, mert lehetséges, hogy Jolie ott fog távozni. Egy órányi várakozás után eljöttünk onnan.
A buszhoz menet újra összefutottunk a Bors két munkatársával, megkérdezték, jutottunk-e valamire, majd elmondták, hogy őket gyakorlatilag elzavarták a helyszín közeléből.
Gyanúsan nagy volt a nyüzsgés a gyermekotthon ezen részén
Néhány járókelő szerint a gyermekotthonban található Károlyi-kastélyban is forgattak
Vargasnak sikerült a színésznő közelébe férkőznie a fóti forgatási napok egyikén:
„Én is kimentem a fóti helyszínre. Kicsit könnyebb volt a helyzet, mert statisztákkal voltam kint, el tudtam vegyülni. Képes voltam reggel 6-tól este 7-ig ott lenni a szabadnapomon, hogy láthassam. Nagyon akaratos hölgyike vagyok, elhatároztam, hogy viszek neki ajándékot. A testőrtől kértem engedélyt, hogy átadhassam neki, erre odajött hozzám ő. Kezet is fogtunk, bemutatkoztam neki, majd átadtam az ajándékot. És megengedte a közös fotót. Az életben is gyönyörű. Jó az illata, bár szörnyen vékony. Utána egész nap, amikor elment mellettem, szélesen mosolygott rám. A nap végén el is tudtam köszönni tőle, és előre engedtem az ajtón, amit megköszönt még egy hatalmas mosollyal. Életre szóló élmény marad ez nekem.”
|