A bel�p�se nem nevezhet� sem elb�v�l�nek, sem pedig szigor�nak. Angelina Jolie egy pap�rpoharas k�v�val a kez�ben t�nik fel, amelyet a szemk�zti k�v�z�b�l hoztak neki sietve. A 36 �ves sz�n�szn� nemcsak leg�jabb filmj�r�l mes�l, hanem az ENSZ Menek�lt�gyi F�biztoss�g�nak (UNHCR) j�szolg�lati nagyk�vetek�nt elt�lt�tt t�z �v�r�l is. Politikai k�ldet�studat�t a rossz nyelvek gyakran �rtelmezik a hollywoodi csillog�s ir�ny�ba tan�s�tott „kileng�seinek” kompenz�ci�jak�nt. Azonban a v�dak, mely szerint sok h�ress�ghez hasonl�an � is a v�r�s sz�nyegr�l akarja jobb� tenni a vil�got, r� nem igazak. A hatgyermekes �desanya �s Brad Pitt p�rja rendszeresen l�togatja a vil�g legk�l�nb�z�bb ter�letein fekv� menek�ltt�borokat. Amikor err�l mes�l, azt olyan gyors, v�get nem �r� mondatokban teszi, hogy az ember akaratlanul is felteszi mag�nak a k�rd�st, vajon honnan mer�t motiv�ci�t ehhez az eg�szhez. Jolie kisasszony, �n szerint jobb� tehetik a filmek a vil�got? Fontos k�rd�seket tehetnek fel, vit�kat kezdem�nyezhetnek. Ez m�ris valaminek a kezdete, nem igaz? Az �n els� rendez�i munk�ja, A v�r �s m�z f�ldje azt a k�rd�st feszegeti, hogyan fordulhatott el�, hogy a nemzetk�zi k�z�ss�g csak ennyire megk�sve avatkozott k�zbe a boszniai h�bor�ban. A konfliktus cs�cspontj�nak idej�n vet�tett�k a mozik Steven Spielberg Schindler list�ja c�m� filmj�t. �s m�g a vil�g arr�l besz�lt, hogy milyen tanuls�gokat kell levonnunk a Holokausztb�l, addig K�z�p-Eur�p�ban �jabb n�pirt�s zajlott le… …�s most azt a k�rd�st szeretn� feltenni nekem, hogy mit okoznak ezek a vit�k. �ppen e t�ma kapcs�n tartottam nemr�giben egy besz�det egy filmproducer-tal�lkoz�n az Egyes�lt �llamokban. Spielberg �r is helyet foglalt a k�z�ns�g soraiban. Nagyszer� ember. A Schindler list�j�t akkoriban nemcsak Eur�p�ban mutatt�k be, r�videsen Oscar-d�jat is nyert – �gy az emberek vil�gszerte a t�rt�nelmi eml�kekr�l �s tanuls�gokr�l besz�ltek, mialatt a boszniai h�bor� minden sz�rny�s�g�vel egy�tt �pp a tet�ponton volt. Az eg�sz vil�g s�rt, mindenkit megr�m�tett az, amit Spielberg bemutatott – a koncentr�ci�s t�borok, a zsid�k t�meges meggyilkol�sa. �s mindenki �jra megk�rdezte mag�t�l: hogyan eshetett meg ez Eur�pa k�zep�n? Mindannyian megfogadtuk, hogy nem engedj�k ism�t megt�rt�nni. M�gis megtett�k. Ez felzaklatja �nt. Igen, mert am�g mindannyian ezt a rendk�v�li filmet �nnepelt�k, amely annyira megind�totta az embereket – figyelmen k�v�l hagytuk, hogy ez a sz�rny�s�g �jra megt�rt�nt. Spielberg �rral hosszasan besz�lgett�nk err�l, �s mindketten m�lys�gesen nyugtalan�t�nak �rezt�k a helyzetet. Mikor jelenik meg ez az �n filmj�ben eg�szen pontosan? A filmben k�l�n�sen nagy hangs�lyt fektettem a nemzetk�zi k�z�ss�g beavatkoz�s�nak sz�ks�gess�g�re, ami nem jelenti azt, hogy a k�ls� katonai beavatkoz�st t�mogatom. De Sz�ria j� p�lda erre, az ottani emberek helyzete pillanatnyilag rettenetes. Nagyon felingerelt, hogy K�na �s Oroszorsz�g a k�zelm�ltban megv�t�zta az ENSZ egyik hat�rozat�t. �s ezzel lehet�v� tette a hatalmon l�v� sz�riai vezet�k sz�m�ra, hogy azok b�ntetlen�l k�vessenek el brut�lis tetteket az ellenz�kkel szemben. �gy igaz. Most abban rem�nykedem, hogy m�dot tal�lnak arra, hogy m�s csatorn�kon kereszt�l m�k�djenek egy�tt vel�k, a sz�riai helyzet enyh�l�se �rdek�ben. Ezt egy orsz�g sem k�pes �ner�b�l v�ghezvinni. De l�thatja, hogy Sz�ria csup�n egy k�zenfekv� p�lda arra, hogy a kegyetlens�gek folyton ism�tlik �nmagukat. Sz�mos orsz�g tov�bbra is rendszeresen megs�rti az emberi jogokat, amelyr�l aligha sz�mol be. Egy zimbabwei asszonyt nemr�giben katon�k er�szakoltak meg, mert egy olyan negyedbe ment, ahov� tilos volt a bel�p�s. Zimbabw�ban a nemi er�szakot az emberek nyilv�nval�an a b�ntet�s egy t�rv�nyes form�j�nak tekintik. Ez sz�rny�. Jelen pillanatban nem tudjuk, mi minden t�rt�nik m�g arrafel�. Ugyanez vonatkozik Burm�ra is, amely m�g mindig le van z�rva. Mi mindent �rhet el teh�t egy filmmel? A t�ny, hogy most itt �l�k �nnel, �s nemcsak a filmr�l �s a boszniai h�bor�r�l, hanem m�s egy�b konfliktusokr�l is besz�lget�nk, rem�lhet�leg elind�t valamit. Gyakran m�r a sokkol� h�rek sem �rintenek meg minket igaz�n. Pedig kellene. Mindez, amikor �hez� gyermekeket, meger�szakolt n�ket l�tunk, nem szabadna, hogy hidegen hagyjon benn�nket. Nem szabadna semmibe venn�nk. M�lt h�ten tal�lkozott Guido Westerwelle k�l�gyminiszterrel Berlinben, aki t�mogat�st �g�rt �nnek az ENSZ Menek�lt�gyi F�biztoss�g�nak projektjeiben. Elmondja a v�lem�ny�t egy k�l�gyminiszternek az ilyen helyzetekben? Igyekszem diplomatikus lenni. A k�l�gyminiszter�k hangs�lyozta azt a k�l�nleges kapcsolatot, amelyet N�metorsz�g Boszni�val – mindenekel�tt a harcok idej�n ide v�ndorolt menek�ltekkel – tart fenn. Boszni�ban m�g mindig 113 ezer lak�hely�t elhagyni k�nyszer�lt ember �l, h�tezren k�z�l�k embertelen k�r�lm�nyek k�z�tt. Westerwelle �r kiemelte, hogy seg�teni k�v�n ezeken az embereken. A sz�vets�gi korm�ny k�tmilli� USA doll�rt bocs�t rendelkez�sre a boszniai �s kenyai menek�ltek megseg�t�s�nek �rdek�ben. Igen. A boszniai helyzet sok szempontb�l t�r�keny, mivel az emberek t�bb mint tizen�t �vvel a h�bor� hivatalos befejez�se ut�n m�g mindig a k�vetkezm�nyekt�l szenvednek. Ha az orsz�g darabokra hullik, az kihat�ssal lesz Eur�p�ra �s a vil�g t�bbi r�sz�re egyar�nt. R�viden besz�lgettem err�l Obama eln�kkel is, amikor a Feh�r H�zban fogadott engem. Az eln�k k�pet kap �n�k �ltal a vil�g e r�sz�r�l, �n pedig felh�vja a figyelmet ezekre az elfeledett konfliktusaira. Meg�ri. Az olyan r�gi�kban, mint Bosznia, az emberek t�bbet szenvednek a p�nz�gyi v�ls�g hat�sai miatt, mint m�s orsz�gokban. Az ut�bbi id�ben nagyon sok h� esett arrafel�. Ha olyan ideiglenes mened�kekben h�z�dhatnak meg, ahol nincs �ram �s f�t�s, az egy�ltal�n nem hum�nus. Seg�ten�nk kell nekik, hogy v�gre lez�rhass�k a t�rt�nelm�k ezen fejezet�t, legal�bb annyira, hogy a norm�lis emberi �let alapfelt�telei biztos�tottak legyenek a sz�mukra. Ez�ltal �jra el�re tekinthetnek majd. Nek�nk pedig meg kell �rten�nk, hogy ebben az orsz�gban m�g sok a begy�gy�tatlan seb. A filmben t�bb alkalommal k�vetnek el nemi er�szakot szerb katon�k bosny�k n�k ellen. Mit mondana azoknak a kritikusoknak, akik azzal v�dolj�k a filmet, hogy az t�l durva �s er�szakos? A film sok olyan dolgot mutat be, amit neh�z elviselni. Ez sz�nd�kos. Megeshet, hogy aki megn�zi, rosszul �rzi majd mag�t, �s ez j�, mert ez a norm�lis reakci� arra, ha ilyen dolgok t�rt�nnek. A szerepl�ket egyt�l egyig muszlim, szerb �s horv�t sz�n�szek alak�tj�k, olyan etnikai csoportok tagjai, akik a h�bor�ban egym�s ellens�gei voltak, sokan k�z�l�k pedig els� k�zb�l tapasztalt�k meg a borzalmakat. Hogyan igyekezte elker�lni, hogy ezeknek az embereknek �jra �t kelljen �lni�k ezt a szenved�st? A forgat�s mindannyiunk sz�m�ra nagyon f�jdalmas folyamat volt. De ezekben az id�kben olyanok voltunk, mint egy nagy csal�d. A UNHCR k�tel�k�ben tett utaz�saim sor�n volt m�dom alaposan megismerni az orsz�got �s az ott lak�k szenved�seit. A felv�telek alatt is folyamatosan besz�lgettem a sz�n�szekkel, arra t�rekedve, hogy a t�rt�net�k hiteles maradjon. A sz�n�szn�, aki egy meggyilkolt kisbaba �desanyj�t alak�tja, a szarajev�i ostrom alatt �lt. Foglyul ejtett�k. A szomsz�dja fi�t meg�lt�k, � pedig elmes�lte nekem, hogyan temett�k el egy�tt a gyermeket. Azt is elmondta, hogy egy h�napig semmif�le �rzelmet nem tudott kimutatni, k�ptelen volt s�rni. Eg�szen addig, am�g egy �jszaka �ssze nem t�rt. Rendk�v�l megterhel� volt sz�m�ra leforgatni ezt a jelenetet. Nem �rezte mag�t k�nyelmetlen�l att�l, hogy a sz�n�szeit �jra szembe�ll�totta ezekkel a traum�kkal? De igen, gyakran elviselhetetlen volt az �rz�s. Mindenkihez odamentem, �s igyekeztem a helyzet�kbe k�pzelni magamat, empatikusnak lenni, felt�rk�pezni, hogy meddig mehet�nk el. Nagyon neh�z volt mindenkinek. Rem�lem, hogy ez a v�g�re lelki megtisztul�st hozott sz�mukra. A szerb m�dia er�teljesen kritiz�lja a filmj�t: szerint�k �n gonoszk�nt �ll�tja be a szerbeket, �s nem veszi figyelembe az � oldalukon elesett �ldozatokat. �s ezek m�g a legenyh�bb b�r�latok. Legink�bb az zavar, hogy ezeknek az el�t�l� v�lem�nyeknek a d�nt� t�bbs�ge an�lk�l sz�letik, hogy az emberek l�tt�k volna a filmet. Mindazon�ltal rem�lem, hogy az emberek Szerbi�ban k�pesek lesznek tiszta elm�vel �s ny�lt sz�vvel megn�zni a filmet, j�llehet, a szerb politikusok �s a m�dia megjegyz�seinek hat�s�ra ez nem lesz olyan k�nny�.  Csak azt tudom mondani: vannak szerb sz�n�szek a filmben, akik a csapat r�sz�t k�pezik. Ez voltak�ppen �nmag��rt besz�l. A v�d pedig, hogy a szerbeket kiz�r�lag t�mad� f�lk�nt �br�zoltam a filmben, nem igaz. Igazs�gtalan megjegyz�s csup�n, mivel a f�szerepl� szerb katona maga is egyike a konfliktus k�t oldala k�z�tt �rl�d�knek. Az volt a fontos sz�momra, hogy bemutassam a h�bor� f� �ldozatait. Jolie kisasszony, �nt az ENSZ Menek�lt�gyi F�biztoss�ga nemr�giben kit�ntet�sben r�szes�tette, mert j�szolg�lati nagyk�vetk�nt imm�ron t�z �ve j�rja a v�ls�gr�gi�kat, �s h�vja fel a figyelmet ezeknek az embereknek a sors�ra. Gyakorlatiasan v�gezte a munk�j�t ez id� alatt? Igen. Az els� utaz�som alkalm�val azonban csak s�rtam. Egyszer�en les�jtott az a m�rhetetlen szenved�s, rem�nytelens�g �s f�jdalom, amit tapasztaltam. De ebben az �llapotban senkinek sem voltam t�l nagy haszn�ra. Sokkoltak a l�tottak. Ezt k�vette egy tettleges f�zis, amir�l �gy hittem, mindent meg tudunk vele oldani. Kiss� naiv voltam. Ma m�r l�tom, mit kell tenni, �s hogy mindehhez mennyi pap�rmunka t�rsul. A UNHCR adatai szerint vil�gszerte 43,7 milli� ember van jelenleg menek�lt st�tuszban, t�bb mint ezel�tt b�rmikor, �s ez a sz�m egyre csak n�vekszik. Rendk�v�li m�don nyugtalan�t ez a helyzet, hiszen sokan k�z�l�k m�r igen r�g�ta k�nytelenek ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt �lni. Dac�ra az inform�ci�knak, amelyek ezekr�l az emberekr�l a rendelkez�s�nkre �llnak, nem vesz�nk tudom�st r�luk. Ha a p�nz megvan, tudunk n�h�ny dolgot tenni, p�ld�ul el�mozd�tani az oktat�sukat. De t�mogat�s n�lk�l ezek az emberek tov�bbra is egy nagyon t�r�keny, k�ts�gbeesett csoportot alkotnak. Sok gyermek sz�letik �s n� fel az ilyen t�borokban. Amit a legink�bb csod�lok ezekben az emberekben, az a hihetetlen erej�k. Sz�mtalan menek�lttel tal�lkoztam, nagymam�kkal, akiknek v�gig kellett n�zni�k, ahogyan meg�lik a gyermekeiket, most pedig maguknak kell felnevelni�k az unok�ikat. �s azt�n valahol, egy koszos menek�ltt�borban �lve elmes�lik nekem mindezt. De nem s�rnak �s nem is panaszkodnak, mert eg�sz egyszer�en nincs r� idej�k. Azzal kell t�r�dni�k, hogy valamit enni tudjanak, azt�n pedig a pap�rmunk�t kell elint�zni�k. A vil�g leg�lesebb ellent�teinek hat�r�n �l. Ennek a nagy r�sze ostob�nak �s felsz�nesnek t�nik sz�momra. Amikor Brad elk�s�r engem az �tjaimra, sz�mtalan t�rt�netet l�tunk �s hallunk m�sok sz�rny� szenved�seir�l. �s tiszt�ban vagyunk azzal a kiv�lts�gunkkal, hogy mindezek ut�n rep�l�re �lhet�nk �s hazautazhatunk. Tudjuk, hol van a csal�dunk. Az emberi jogok �s a j�l�t szil�rd �rt�ket k�pvisel sz�munkra. K�teless�gemnek �s �szt�nz�snek tekintem, hogy seg�tsek el�rhet�v� tenni mindezt azok sz�m�ra is, akiknek nem adatott meg. Mindemellett azt is megtanultam, hogy egy�ltal�n nem seg�t ezeken az embereken, ha le�l�nk el�j�k, �s elkezd�nk s�rni. Tutu �rsek azt k�vet�en, miut�n az Igazs�g �s Megb�k�l�s Bizotts�g vezet�jek�nt D�l-Afrik�ban j�rt, �s az apartheid-rezsim �ldozataival �s elk�vet�ivel besz�lgetett, azt mondta, ezek a besz�lget�sek a v�g�re teljesen megbeteg�tett�k �t. �n ismeri ezt az �rz�st? Igen, eg�szen j�l ismerem azokat a pillanatokat, amikor az ember nem l�t kiutat. Engem is �jra �s �jra elfog ez az �rz�s, m�g akkor is, ha igyekszem nem tudom�st venni r�la. Amikor bemutattuk a filmet a washingtoni Holokauszt Eml�km�zeumban, l�ttam n�h�ny k�pet a n�rnbergi perr�l, Ruand�r�l, Boszni�r�l �s D�rf�rr�l. Ha az ember sorban, egym�s ut�n megn�zi ezeket a fot�kat, elakad a l�legzete, mert r�d�bben, hogy ez az eg�sz a mai napig �jra �s �jra megism�tl�dik. Ilyenkor arra gondolok: h�nyszor mondtuk m�r, soha t�bbet. M�r h�ny alkalommal jelentett�k ki: ezt�n jobban fogjuk csin�lni. Mire k�vetkeztet abb�l, hogy nem tanultunk a t�rt�nelem hib�ib�l? Term�szetesen vannak v�ltoz�sok, sz�mos civil seg�lyszervezet l�tes�lt szerte a vil�gban, amely nagyszer� munk�t v�gez. De tekintettel a n�pess�g n�veked�s�re, az �lelmiszerhi�nyra, amely jelenleg is �get� probl�ma, �s a tart�s p�nz�gyi v�ls�gra – az embernek el kell ismernie: lehet m�g enn�l is rosszabb. Ez az �rz�s nagyon gyakran r�m t�rt, amikor a Holokauszt M�zeumban j�rtam. V�gig k�s�rt. Ez el�g pesszimist�n hangzik. Nem, nem vagyok az. Realista vagyok. M�snap reggel, amikor fel�bredek, azt mondom magamnak: �sszpontos�ts azokra a dolgokra, amelyeket meg tudsz v�ltoztatni, �s v�ltoztasd is meg �ket. L�gy er�s �s pozit�v. Mindek�zben remek�l helyt�ll a politika vil�g�ban is. Alig akad olyan �llamf�, aki elutas�tana egy tal�lkoz�t �nnel. Gondolt m�r esetleg arra – miut�n imm�ron t�z �ve az ENSZ k�tel�k�ben dolgozik –, hogy egyszer �n is a politika vil�g�ban tev�kenykedjen? Nem hiszem, hogy t�l j� voln�k benne. Rendszeresen tart besz�det az Egyes�lt �llamok Kongresszusa �s az ENSZ el�tt is – ez�ltal siker�lt bizonyos politikai norm�kat igen magas sz�nvonalon elsaj�t�tania. Higgye el nekem, �ppen az�ltal, hogy nem vagyok politikus, sokkal szabadabban mozoghatok. Elutazhatok az ENSZ-szel egy orsz�gba, ahol, ha felveszem a k�k baseballsapk�mat, �llamf�kkel, helyi csapatokkal �s az utca ember�vel tal�lkozhatok. Olyan emberekkel besz�lhetek, akikkel a k�l�gyminiszt�rium vagy az ENSZ is sz�vesen tal�lkozna. Vil�gok k�zt kalandozhatok – k�l�nleges m�don. A csendes diplom�cia h�ve vagyok, politikusk�nt azonban egy orsz�got, egyetlen oldalt kellene k�pviselnem. Egy�bk�nt nem �n az els�, aki ezt k�rdezi t�lem. Valami�rt az emberek ilyesmit felt�teleznek r�lam, ami igaz�n h�zelg�, ugyanakkor bizarr is. Olykor viccel�d�nk is ezen Braddel. Ha politikus voln�k, �n lenn�k az els�, aki az �sszes piszkos szennyes�t tiszt�ra mosn� a hivatalba l�p�se el�tt. �gy �rti, bevallan� a drogfogyaszt�ssal �s az extr�m szexu�lis szok�saival kapcsolatos m�ltj�t. Nem kellene, hogy az emberek ezekhez a dolgokhoz kapcsoljanak engem, hisz ezt m�r mind ismerik. Ezek a dolgok m�r nem tettek engem teljess�. De komolyra ford�tva a sz�t: a politika t�l nagy terhet jelentene a csal�dom sz�m�ra, hatalmas v�ltoz�sokra kellene felk�sz�lni�k. �k minden egyes pillanatban csod�latosak. Brad sz�m�ra pedig olykor m�r az sem k�nny�, ha a gyermekei anyja �pp L�bi�ba rep�l, � pedig otthon marad a gyerekekkel. 2011 �sz�n nem az ENSZ k�tel�k�ben, hanem egy priv�t utaz�s keretein bel�l jutott el L�bi�ba – r�viddel Kadhafi elfog�sa el�tt. Mi volt ezzel a c�lja? Akkor �pp nem volt olyan ENSZ-munkat�rs, aki a kit�z�tt id�pontban bevet�sre ment volna Misrat�ba. �gy tartottam megfelel�nek, ha magam szervezem meg az utat. Szolidarit�st akartam mutatni az ottani emberek ir�nt. A helyzet Misrat�ban akkoriban kaotikus volt, a v�rost porig rombolt�k. Nem f�lt? Akkoriban, t�j�koz�d�som szerint, vesz�lyesebb lett volna, ha egy hivatalos k�ld�tts�ggel utazom. �gy ny�ltabban tudtam k�zeledni az emberek fel�, rendk�v�l sz�v�lyes fogadtat�sban r�szes�ltem. Szabadon mozoghattam, m�g egy b�rt�nbe is ell�togathattam, ahol foglyokkal – els�sorban fiatalokkal – besz�lgettem. Senki sem akad�lyozott meg benne. Nem el�sz�r csin�ltam ilyet. Elhiheti nekem, hogy tiszt�ban vagyok a kock�zatokkal, �s sosem l�togatn�k meg k�nnyelm�en v�ls�gr�gi�kat. Tiszt�ban vagyok azzal, hogy felel�ss�ggel tartozom a csal�dom�rt. V�rhatott volna a misratai utaz�s�val, am�g a helyzet valamelyest enyh�l. Fontosnak tartottam, hogy a l�biai embereket �ppen ebben a helyzetben biztos�tsam a t�mogat�somr�l. Ezt siker�lt is el�rnie. A l�togat�s�r�l k�sz�lt fot�k �s videofelv�telek az eg�sz vil�got bej�rt�k. A tapasztalatok �ltal, amelyekre az ENSZ-utaz�saim alatt tettem szert, nagyon m�ly felel�ss�get �rzek a r�szorul� gyermekek ir�nt – �s ezek a gyermekek a vil�g legk�l�nb�z�bb pontjain �lnek.   ________________________________________________________________________________________ A Frankfurter Rundschau oldalon 2012 febru�rj�ban megjelent, Martin Scholz �ltal k�sz�tett interj�t n�metr�l magyarra ford�totta: Judit A ford�t�s az oldal tulajdon�t k�pezi, ez�rt r�szben vagy eg�szben t�rt�n� m�sol�sa szigor�an tilos!