Angelina (m�g jav�ban huszon�ves) akkoriban polg�rpukkaszt� korszak�nak zenitj�t �lte: f�rjhez ment Billy Bob Thorntonhoz, fityiszt mutatott a vil�gnak, feket�ben j�rt, ha �pp nem rojtos farmerben, gy�r�tt p�l�ban �s vietnami papucsban, �s j�form�n ki se dugta az orr�t a hitvesi �gyb�l. Mire is fesz�lt volna? Addigra m�r a polc�n d�szelgett k�t Golden Globe- �s egy Oscar-d�j, vagyis minden, amir�l Hollywood �sszes �lemedett sz�n�szn�je �lmodik. Hogy mi kattant el a fej�ben az ezredfordul�n, tulajdonk�ppen egy mondatban �sszefoglalhat�. Aki ilyen fiatalon mindent kipr�b�lt �s mindent megkapott, az vagy addig �geti mag�t, m�g felperzseli a t�z, vagy f�kly�ba fogja a l�ngot �s felfedezi mag�nak a vil�got. Angie volt olyan okos, mondhatn�m �szt�n�sen b�lcs, hogy az ut�bbit v�lasztotta. A t�bbi – a kis Maddox �r�kbefogad�sa, a Brad Pitt-szerelem, a vakmer� vil�gj�r�s, tiszteletbeli ENSZ-nagyk�vets�g, a sz�l�sek �s a tov�bbi �r�kbefogad�sok – m�r bulv�rt�rt�nelem. Eg�szen 2010 augusztus�ig, amikor Angelina Jolie v�ratlanul egy budapesti mag�nrept�ren landolt �s h�rom napon �t bej�rta f�l Magyarorsz�got, hogy helysz�neket tal�ljon akkor m�g c�mtelen „bosny�k szerelmi t�rt�net”-�nek, amit � �rt �s � k�sz�lt megrendezni.  A filmet 2010. szeptember-novembere k�z�tt forgatta le k�t verzi�ban, angolul �s „szerbhorv�tul”, hollywoodi l�pt�kkel minik�lts�gvet�sb�l. Csontv�z st�bot hozott: csak az asszisztens�t, Dean Semler Oscar-d�jas operat�rt �s egy producert. A st�b t�bbi tagj�t mi, magyarok adtuk, a szerepl�g�rd�t pedig egy londoni �gyn�ks�g v�logatta �ssze f�leg szarajev�i sz�n�szekb�l. Amikor megl�togattam a forgat�st, Zana Marjanovic elmes�lte, hogy fogalma se volt, mire k�ldi el a demokazett�j�t, �s majdnem kiesett a kez�b�l a kagyl�, mikor Angelina telefon�lt, hogy felk�rje a n�i f�szerepre. N�vtelen, de hiteles sz�n�szekkel akart dolgozni, akik nem elj�tssz�k, hanem �jra�lik a jugoszl�viai h�bor� sz�rny� epiz�djait. Angelina h�napokig v�gta a filmet, azt�n Londonba utazott, ahol Gabriel Yared, Oscar-d�jas filmzeneszerz�vel „al�zen�lte”. Azt�n pedig alaposan meg kellett fontolnia, melyik verzi�val �ll a feliratos filmekt�l idegenked� amerikai k�z�ns�g el�: a k�nnyen em�szthet� angol nyelv�vel, vagy a „szerbhorv�ttal”, amelyik viszont sokkal hitelesebb. �s d�nt�tt. Tanuljon meg olvasni az amerikai n�z�, a t�bbit pedig b�zza a sz�v�re. A hollywoodi k�lf�ldi �js�g�r�k nem b�nt�k, hogy Angie �gy hat�rozott: „A v�r �s a m�z f�ldj�n”-t a k�lf�ldi filmek Golden Globe-d�j�ra jel�lt�k. Angelina Jolie-val Budapesten kezdt�k, Los Angelesben folytattuk, majd Budapesten (az m1-en 2012. janu�r 2-�n este 8.15-kor l�that� az interj�) fejezt�k be a besz�lget�st. – Kezdj�k a film t�m�j�val. Mik�zben t�bbsz�r k�rbej�rta a vil�got, volt alkalma besz�lgetni a k�l�nb�z� h�bor�k �ldozataival. Mennyit tanult t�l�k az �let�kr�l �s a nemzetis�gi konfliktusokr�l? – Ez a film az �n saj�t, priv�t medit�ci�m pontosan err�l a k�rd�sr�l, mert sz�gyelltem magam, milyen keveset tudok a vil�gr�l, �s �gy �reztem, hogy ezeket az alapk�rd�seket meg kell fogalmaznom �s meg kell v�laszolnom magamnak. 17 �ves voltam, amikor kirobbant a jugoszl�viai h�bor�, �s hi�ba zajlott mindannyiunk szeme l�tt�ra, szinte tudom�st se vett�nk r�la. Meg akartam �rteni, mi v�ltja ki az emberb�l az �llati �szt�n�ket, hogyan k�pes egy f�rfi ilyen element�ris �szt�nnel birtokba venni n�ket, �s mi�rt n�zte szinte t�tlen�l az eg�sz nemzetk�zi k�zv�lem�ny, ami az orrunk el�tt t�rt�nik. Vagyis nem politikai, hanem emberi, erk�lcsi szempontb�l k�zel�tettem meg a t�m�t. De v�laszom, legal�bbis j� v�laszom m�g ma sincs. – Minden�tt azt nyilatkozta, hogy nincs sz�nd�k�ban politikailag �ll�st foglalni. – Mert az foglalkoztatott, mit�l fog kasz�t-kap�t egyik szomsz�d a m�sikra. M�r a szerepl�ket is eleve �gy v�logattam, hogy a szerb-bosny�k konfliktus mindk�t oldal�r�l legyenek sz�n�szeim, de ezt el�gg� megnehez�tette, hogy amikor megk�rdeztem �ket a sz�rmaz�sukr�l, kiv�tel n�lk�l azt mondt�k, jugoszl�vok vagyunk. Ami persze �rthet�, mert legyen az szerb kereszt�ny vagy bosny�k muszlim, egy�tt j�rtak �vod�ba, iskol�ba �s szeretetre nevelt�k �ket, nem gy�l�lk�d�sre. Jugoszl�via n�pe nem akart ellens�geskedni. Nem akarta b�ntani egym�st. Csak a zsarnoks�g, a hatalomv�gy, a politikai manipul�ci� ugrasztotta �ket egym�s tork�nak, �s ez�rt csak egyes szem�lyek okolhat�k, nem az eg�sz orsz�g vagy a t�rsadalom. – Kezd� rendez� l�t�re mi�rt v�gta ekkora f�ba a fejsz�j�t, hogy k�t nyelven forgatott l�nyeg�ben k�t filmet? – Mert ez r�sze volt a tanul�si folyamatnak, �s mert nagyon tetszik a „szerbhorv�t” nyelv. Gy�ny�r� cseng�se van. Ezt a filmet eredeti nyelven kellett leforgatni, hiszen csak �gy hiteles. Ugyanakkor teljesen egyet�rtett�nk a sz�n�szekkel, azoknak is fontos, hogy megismerj�k ezt a mes�t, akik am�gy nem sz�vesen n�znek k�lf�ldi filmet. Ez�rt v�llaltuk be ezt a kett�s k�teless�get. A forgat�k�nyvet angolul �rtam, teh�t le kellett ford�ttatni, azt�n a r�gi� politikai �rz�kenys�gei miatt mindenkinek j�v� kellett hagynia. �ltal�ban angolul forgattunk el�sz�r, hogy az operat�r �rtse, �s mire a saj�t nyelv�k�n j�tszottak a sz�n�szek, m�r � is, �n is �rezt�k, hogy mi�rt n�znek, gesztikul�lnak, mozognak, �s ejtik ki a szavakat �gy, ahogy. Az angol verzi�t v�gtam el�sz�r �s azt haszn�ltam bibli�nak a „szerbhorv�t” v�ltozat v�g�s�hoz. Nagy munka volt a sz�n�szeknek, de olyan al�zattal �s odaad�ssal csin�lt�k! Nagyon b�szke vagyok r�juk.   – Mennyire hatott a sz�n�szeire, hogy szinte a saj�t �let�ket kellett �jra�lni�k? – 15 �v csak egy kamasz �let�ben nagy id�, t�rt�nelmi l�pt�kkel szinte semmi, �s a mi sztorink rengeteg �rz�keny sebet t�pett fel. H�l�s vagyok a sz�n�szeknek, hogy v�llalt�k ezt az �nmarcangol�, neh�z feladatot, �s f�leg az�rt, mert nem tett�k volna, ha az, amit el kellett j�tszaniuk, nem hiteles bet�r�l bet�re. – Magyarorsz�gon forgatott. Milyen �lm�nyekkel ment el t�l�nk? – Brad is (aki most fejezte be a zombi-filmj�t), �n is, nagyon megszerett�k Magyarorsz�got. V�letlen�l cs�ppent�nk oda. Nem volt sok p�nz�nk, �s �gy t�nt, hogy abb�l a kev�sb�l Pesten ki tudjuk hozni a mozit. �s nagyon kellemes csal�dtunk. Minden �rtelemben. – Most, hogy Amerik�ban kar�csony el�tt bemutatt�k a filmet, �s hamarosan Eur�p�ba is meg�rkezik, mit v�r t�le? Mit tartana igazi sikernek? – Nem akarok �rzelg�snek t�nni, �s els�rni sem akarom magam. Ma reggel, miel�tt le�lt�nk besz�lgetni, levet�tett�k a filmet a jugoszl�viai h�bor� emigr�ns �ldozatainak. Olyanoknak, akik �t�lt�k a borzalmakat. �lt a n�z�t�ren olyan is, aki a m�sik oldalon �llt a konfliktusban. �s hatalmas tapsot kaptunk. De nem is ez a legfontosabb. Hanem az, hogy ezzel a filmmel tal�n siker�l morzs�nk�nt �jra�p�teni a p�rbesz�det �s… begy�gy�tani a m�g sajg� sebeket.