A Bud�t�l nyugatra l�v� lank�k �l�ben Tokod csak az egyik szundik�l� gy�rv�ros, melynek ipar�t hal�lra sebezte a szocializmus buk�sa. Ezen a szokatlanul simogat� novemberi d�lel�tt�n �les f�nnyel t�rik meg a nap az egykori �veggy�r siralmas �p�letcsonkjain. A szomor� falak hiteles otthont adnak az egyel�re C�mtelen Szerelmi T�rt�net h�bor�s helysz�n�nek, ahol a rendez�k�nt deb�t�l� Angelina Jolie filmj�nek jelenetei forognak.

P�r h�nappal ezel�tt, miut�n teljes harci d�szbe v�gta mag�t az e havi Vogue magazin c�mlapja kedv��rt, Jolie nagyot ugrott a m�lybe. Elhitte, hogy hiteles helysz�neket tal�l egy orsz�gban, ahol m�g soha nem j�rt, hogy k�z�s nevez�re jut egy st�bbal, melynek egyetlen tagja sem amerikai, �s erre a k�t h�napos kock�zatos kalandra mag�val hozza mind a hat gyerek�t. Csak az eg�j�t hagyta otthon, ha egy�ltal�n volt neki. „Itt a film a szt�r, nem Angelina”, veti oda egy szerb egyenruh�s statiszta k�t slukk k�z�tt, p�r m�terre a forgat�si helysz�nt�l, ahol �ppen a f�szerepl� Zana Marjanovic menek�l a kamera el�tt. Jolie beki�ltja, „snitt”, a st�b f�lnyal�bolja a szerel�st, hogy �t�lljon a k�vetkez� jelenetre az �p�letcsonkok k�z�tt, �s Jolie t�r�keny alakja felt�nik a monitoros s�torb�l. Ceruzav�kony fekete nadr�got, s�rtapos� csizm�t, kab�tot, napszem�veget visel, egy gramm smink sincs az arc�n. Puha l�ptekkel s�t�l a f�hadisz�ll�s fel�, m�ly diskurzusba mer�lve a bosny�k f�szerepl� l�nnyal �s honfit�rs�val, az egyik mell�kszerepl�vel. De amilyen nyugodtnak l�tszik �s amekkora nyugalmat teremt, Angelina nem tudja, nem is akarja elnyomni mag�ban azt a drukkot, amivel lak�kocsij�ba invit�l k�v�zni, besz�lgetni �s megmutatni n�h�ny v�gatlan jelenetet. Most el�sz�r sz�lal meg „szerelemgyerek�r�l”, mi�ta szeptember 28-�n Budapesten �s k�rny�k�n forgatni kezdte a C�mtelen Szerelmi T�rt�netet.

– Mikor tal�lt�l id�t arra, hogy meg�rd ezt a forgat�k�nyvet?

– Kilenc-t�z h�nappal ezel�tt elkapott egy influenza, �s �tk�lt�ztem a h�z m�sik v�g�be, nehogy megfert�zzem a kicsiket. Hever�sztem, olvasgattam �s egyszerre bel�m nyilallt, mi lenne, ha �rn�k valamit. Igen �m, de nem volt a g�pemen forgat�k�nyv�r�-program. �gyhogy kip-kop, kip-kop, nyomtam a sz�k�z�ket, amit�l az els� v�zlat el�g h�ly�n n�zett ki. L�ty�g�tt a sz�veg, t�k amat�rizmus. De �sszekalap�ltam. Azt�n hetekig r� se n�ztem, ott hevert az �r�asztalomon.

– Honnan j�tt az �tlet?

– R�g�ta piszk�l, hogy a vil�g mindig csigatemp�ban jut el od�ig, hogy v�gre beavatkozzon vagy egy�ltal�n meg�rtsen egy konfliktust, seg�ts�get ny�jtson a r�szorul�knak �s f�lr�zza a nemzetk�zi k�zv�lem�nyt. T�m�nytelen emberrel tal�lkoztam az �vek sor�n, teh�t joggal �ll�tom, hogy ez a sztori b�rhol j�tsz�dhatna. A l�nyege, hogy a h�bor� el�est�j�n tal�lkozunk k�t fiatallal, �s l�tjuk, miv� lehetett volna az �let�k, ha nincs h�bor�. Jugoszl�v fiatalokr�l van sz�, tele rem�nnyel, csod�latos lehet�s�gekkel. Nagyszer�, tiszta tekintet� sr�cok. Azt�n Boszni�ban kirobban a h�bor�, �s m�g az sem tud elb�jni el�le, aki mindent elk�vet, hogy ember maradjon. Elsodorja a h�bor� vihara, v�gign�zi, hogy pusztulnak el a bar�tai, a csal�dja. Az motoszk�lt bennem, mit tesz a h�bor� az emberekkel, hogyan fosztja meg �ket emberi mivoltukt�l. El�g, ha a vil�g csak egy �vig n�zi karba tett k�zzel, ez akkor is maga a pokol. H�t m�g, ha n�gy-�t �vig tart! Itt van D�rf�r. Mi�ta totoj�zunk, hogy megfelel� seg�ts�get ny�jtsunk? Hogy beavatkozzunk?

– A jugoszl�v konfliktusnak s�lyos t�rt�nelmi el�zm�nyei voltak �s k�vetkezm�nyei lettek.

– Erre �n is r�j�ttem. Maga az alapt�rt�net szimpla, teh�t tudtam, csak akkor lesz kerek, ha alaposan bele�som magam a r�gi� t�rt�nelm�be. Rengeteget olvastam, t�m�nytelen h�rad�t, dokumentumfilmet n�ztem v�gig �s szak�rt�kkel agyaltam. A v�gs� l�k�st az adta meg, hogy a r�gi�b�l v�logattam �ssze a szerepl�ket, akik megosztott�k velem a saj�t sztorijaikat, �s r�szletesen elmes�lt�k, hol, hogyan �lt�k �t a h�bor�t, s mi mindenen ment kereszt�l a csal�djuk. Teh�t �k kerek�tett�k ki ezt a t�rt�netet. Csupa olyan nemzetis�g� emberr�l van sz�, akik a konfliktust a maguk szemsz�g�b�l �lt�k �t �s l�tj�k, nekik k�sz�nhetem, hogy a film mindannyiuk szeml�let�t t�kr�zi.

– Eg�szen mostan�ig csak annyit osztott�l meg a nyilv�noss�ggal, hogy a filmed nem a politik�r�l, hanem emberekr�l sz�l. Csakhogy n�ha nem lehet meg�szni a politikai �ll�sfoglal�st.

– Ebben a filmben nincs v�r�s farok. Azt akartam, hogy a konfliktus �sszes r�sztvev�je hangot kapjon. �lj�k �t �jra, amit �t�ltek, szakadjon ki bel�l�k az �sszes brutalit�s, embertelens�g, eszel�s rem�ny vagy emberi sz�ps�g. Nem a te hangod kell ahhoz, hogy valamit hitelesen �br�zolj, hanem az �v�k�. �s ez nem egy hang, hanem sok. Mindannyian v�rre mennek az�rt, amiben hisznek, k�r�mszakadt�ig ragaszkodnak az elveikhez, d�ntenek, cselekednek, �s v�g�l mind megszenvedi a mag��t. Ha l�tezik politikai �ll�sfoglal�s, akkor az nem m�s, mint egy �breszt�, hogy hol a fen�ben voltam, mikor ez zajlott? Hogy nem vettem �szre? Mi�rt n�ztem b�v�n? Mi�rt nem mozdult r� az orsz�g, ahol �lek? Mi�rt tartott ilyen sok�ig? �s legk�zelebb hogy lehetne megel�zni? Persze, az ember szeretn� hinni, hogy nincs legk�zelebb. De ami Jugoszl�vi�ban t�rt�nt, annyira friss �s f�j�, hogy ak�r ma is megt�rt�nhetne. Az emberis�g m�g �vtizedekkel a m�sodik vil�gh�bor� ut�n is k�ptelen megbirk�zni bizonyos fesz�lts�gekkel. Ugyanakkor ez a film gy�ny�r� mese is, amelyb�l kider�l, milyen emberek lakt�k az egykori Jugoszl�vi�t.

– Folyton Jugoszl�vi�t emlegeted, mely ma m�r nem l�tezik.

– Mert amikor megk�rdeztem a v�logat�son a sz�n�szeket, milyen nemzetis�g�ek, honnan sz�rmaznak, egyt�l egyig azt v�laszolt�k, „Jugoszl�vi�ban sz�lettem. Igaz, most azt �ll�tj�k, hogy valami m�s vagyok, de jugoszl�vnak sz�lettem.” T�ny, hogy pap�ron az egyik ilyen nemzetis�g�, a m�sik meg olyan, de nem egy sz�n�sz akadt, aki a jelentkez�si lapra azt �rta be, hogy „m�s”, mert az apja ide, az anyja meg odaval�si. Ma bosny�k, szerb, horv�t, de mind jugoszl�vnak sz�letett.

 – A jugoszl�v konfliktusnak s�lyos t�rt�nelmi el�zm�nyei voltak �s k�vetkezm�nyei lettek.

 – Nem volt sz�nd�komban politikai filmet csin�lni. Embermes�t akartam. Ez�rt a lehet� legszorosabban k�vettem az emberi mot�vumokat, kifaggattam, akit csak lehetett, �s hagytam, hogy a sz�n�szeim saj�t �lm�nyeib�l t�pl�lkozz�k ez a film. Mert az a hiteles. Min�l m�lyebbre ment�nk, ann�l t�bbet tal�ltunk. Bizonyos jelenetekn�l f�lcsaptak az indulatok, m�sutt meg azonnal megtal�ltuk a k�z�s nevez�t. �sszess�g�ben semmi olyan nem volt a forgat�k�nyvben, amire valamelyik sz�n�sz azt mondta volna, hogy „na, ez azt�n nem f�r bele”, vagy „ennek semmi teteje nincs”. A sz�n�szek r�gt�n kifakadtak, ha �gy �rezt�k, hogy valami nem hiteles, �s olyankor addig-addig ves�zt�k a jelenetet, m�g t�rt�nelmi szempontb�l is, emberileg is a hely� re ker�lt. K�zben folyamatosan rugdostam magam, hogy vigy�zat, nem dokumentumfilmet csin�lok! Azt meg m�g kev�sb� v�llalhatom fel, hogy �tfogom az eg�sz h�bor�t. Csup�n azt a szelet�t mes�lhetem el, amelyiket �rdemes elmes�lni, �s rem�lhet�leg a lehet� legt�bb hangot meg tudom sz�laltatni. Szeretn�m, ha ez a film legal�bb annyira felr�zn� az embereket, hogy ter�t�kre ker�lj�n a h�bor� �s az ehhez k�t�d� nemzetis�gi fesz�lts�gek, s ha egy kicsit elgondolkodn�nak, hogy milyen sz�rny�s�geket �ltek �t ezek az emberek. Ugyanakkor nem t�rhettem el att�l, hogy h�s-v�r karaktereket �br�zoljak egy fesz�lts�ggel teli dr�m�ban, ami azt is lek�ti, akit esetleg hidegen hagy a politika. Mert nem mindenki n�zi vall�sosan a h�rad�t, �s nem mindenki rajong a politikai t�lt�s� vagy a k�lf�ldi t�m�j� filmek�rt. De szeretn�m, ha nyitott lenne arra, amit mondani akarok. Ez�rt h�vom ezt a filmet „love story”-nak, m�g akkor is, ha szokatlan szerelmi t�rt�net.

– Hogy szedted r� �ssze a p�nzt?

– Odaadtam a forgat�k�nyvet Graham King producernek, akivel a Turist�t csin�ltam, �s bev�llalta a finansz�roz�s egy r�sz�t, a t�bbit Brad meg �n tett�k a kalapba.

– Azt` egyszer csak felt�nt�l Budapesten?

– Azzal j�ttek, hogy musz�j Budapesten forgatni. Elindult egy kis st�b k�r�ln�zni, �s �gy j�tt vissza, hogy a Raleigh St�di� valami fantasztikus. Meg hogy a magyar filmes g�rda valami hihetetlen. �s a helysz�nek elk�peszt�ek. Alig kell Amerik�b�l vinn�nk szakembereket, mert Budapest tele van profikkal.

– Az interneten arr�l vit�ztak, hogy forgatsz, vagy nem forgatsz Boszni�ban. Mi az igazs�g?

– Ez a film nem egyvalakir�l sz�l, m�g csak nem is egy csoportr�l, mert az nem fejezn� ki egy eg�sz n�p hangj�t. Igen, forgatunk Boszni�ban. Aki egy sz�m�ra idegen k�z�ss�g t�rt�nelm�r�l akar filmet csin�lni, annak tiszteletben kell tartania az adott n�p �rz�kenys�g�t, teh�t csakis kell� tisztelettel �s �vatoss�ggal szabad k�zel�tenie. Ebben a st�bban mindenkinek a hely�n van a sz�ve �s az esze, mindenki a lehet� legtisztess�gesebben ny�lt a t�m�hoz azzal a sz�nd�kkal, hogy igazat mondjon.

– Mennyire r�z�dt�l bele a rendez�sbe?

– Els� napt�l fogva jobban �rzem magam a kamera m�g�tt, mint valaha a kamera el�tt. Szeretem az eredeti szakm�mat, de van n�mi igazs�g abban, hogy egy rendez� sokkal k�zelebb van a st�bhoz �s a sz�n�szekhez. A csapat tagja. A sz�n�sz mag�nak val�, elmer�l a figur�ban, csak a saj�t jeleneteire koncentr�l, �s a t�bbi sz�n�szhez h�z. A rendez� viszont mindenkihez, az operat�rt�l a k�beleseken, a hangm�rn�k�n, a berendez�k�n �t a d�szletmunk�sokig. �ri�si szerencs�m, hogy olyan operat�rt fogtam ki, mint Dean Semler. Miel�tt elindultunk, vettem egy p�r technikai szakk�nyvet. Pr�b�ltam �sszebogar�szni bizonyos be�ll�t�sokat, referenci�kat, f�nyhat�sokat, hogy ne csak a forgat�k�nyvvel magyar�zzam el a st�bnak, amit akarok, hanem k�pekkel is illusztr�ljam.

– A film angolul besz�l, vagy a volt Jugoszl�via valamelyik �rintett n�p�nek nyelv�n?

– K�t verzi�t forgattunk, az egyiket angolul, a m�sikat a szerepl�k nyelv�n. Az�rt siker�lt, mert a sz�n�szek foly�konyan besz�lnek angolul, �s v�llalt�k, hogy a saj�t nyelv�k�n is leforgatj�k ugyanazokat a jeleneteket. Dupla munka volt.

– Melyik v�ltozat ker�l a mozikba?

– A forgalmaz�k azt javasolt�k, hogy ezt minden orsz�g maga d�ntse el. Ha az eredeti nyelv� v�ltozatot k�ri, azt kapja. A r�gi� sz�m�ra k�teless�g�nk volt �gy csin�lni.

– Mikor �s hol mutatj�tok be?

– M�g nem tudom. Most majd be�l�k a v�g�szob�ba �s mind a k�t v�ltozatot megv�gom. Los Angelesben fogom v�gni, mert a k�vetkez� h�napokban Brad ott fog forgatni, �s ott kell legyen a csal�d. A r�gi�nak, a r�gi� n�peinek �s a szerepl�g�rd�nak tartozom annyi tisztelettel, hogy az � v�lem�ny�kre adok els�sorban. Majd �k megmondj�k, hol a legjobb bemutatni. Engem csak az izgat, hogy nagyon j� film legyen.