Entertainment Weekly: Az egyik barátomnak elmeséltem a Wanted sztoriját és ő így reagált: „Szóval most Mr. és Mrs. Smith helyett csak Mrs. Smith lesz.”

Angelina: Talán ő Mrs. Smith azután, hogy végzett a férjével, depresszióba zuhant és nagyon-nagyon rosszkedvű lett. Fox nem boldog és nem könnyű kijönni vele. Érdekes volt a számomra, mert őt nem érdekli a szerelem és nem is szeret tréfálkozni.

EW: Miért boldogtalan?

A: Hát, az apját megölték és ő elkötelezte magát a Testvériségnél. [Fox] olyan, mint egy ember a rendőrségnél, vagy bárhol máshol, ahol csak a munkájuknak élnek és másról nem is tudsz velük beszélni.

EW: Mi győzött meg arról, hogy vállald a szerepet a filmben?

A: Épp a Hatalmas szív (A Mighty Heart) és az Elcserélt életek (Changeling) között voltam, melyek elég érzelmes filmek voltak. Az édesanyám is eltávozott abban az évben. Kisbabám is volt. Tehát nagyon törékeny voltam akkor. Ismerve magam, arra volt szükségem, hogy újra erőre kapjak, hogy egy kicsit agresszív legyek és hogy kicsit kibújjak a bőrömből. Ezt meg is beszéltem az otthoniakkal, hogy ez jó lenne nekem. Akkor olvastam a film forgatókönyvét és akkor tudtam meg, hogy [James] McAvoy a másik szereplő és ez nagyon szokatlannak hangzott. Találkoztam Timurral [Timur Bekmambetov, a rendező], és tudtam, hogy ő összehozza a történetet. Tisztában vagyok vele, hogy furcsán hangzik, de sok akciófilm a speciális effektekről szól, vagy a sztorit már hallottuk korábban.

EW: A film hivatalos közleményei szerint nagyon belebonyolódtál a karaktered párbeszédeinek munkálataiba.

A: Valószínűleg így lehet a legszebben mondani, hogy minden szövegemet kivágtam. De tényleg ez az igazság. Nem azért, mert rosszak voltak, csak úgy éreztem, nem kell sokat beszélnie. A producerek megpróbáltak udvariasak lenni és azt mondták: „Formálja a szerepét”, valójában pedig azt mondtam: „Itt nem beszélek, itt sem beszélek.”

EW: Nem aggódsz azért, hogy az emberek szembeállítják majd ezt a pisztollyal hadonászó szerepet az Egyesült Államok jótékonysági nagykövetével, és hogy azt mondják majd, hogy ez nem passzol össze?

A: Erősen hiszem, hogy igazság nélkül nem lehet béke. Igazság nélkül legalábbis nem tartana sokáig. Olyasvalaki vagyok, akit nagyon érdekel a nemzetközi törvényszék munkássága és a darfuri konfliktus. Nem olyan fából faragtak, aki csak feltartja a fehér zászlót és azt mondja: „Béküljünk ki egymással!”, szerintem felelősségre kéne vonni a szörnyűségek elkövetőit. Nem úgy, mint a Wanted-ban, – ami ugyebár egy akciófilm – ahol az embereket megölik. Véleményem szerint meg kéne próbálniuk megegyezni. A Wanted sem arról szól, hogy Fox egy kegyetlen orgyilkos, aki szeret embereket ölni. Ez olyan, hogyha ott állnál Hitler előtt, mielőtt elköveti a tetteit és tudnád, hogy mit fog csinálni, megölnéd? Én megtenném. A filmben a bérgyilkosok listákat kapnak olyan emberekről, akik másokat fognak meggyilkolni és ők végeznek velük. Tehát ezzel a részével tudtam azonosulni. Ez egy zavarba ejtő dolog, főleg a béke aktivistáinak. Pisztolyt tartok a kezemben, de annyi ember van a világban, aki rengeteg szörnyű dolgot vitt véghez. Pol Pot nagyapakorban halt meg a dzsungelben és sohasem büntették meg tetteiért. (kambodzsai hatalma alatt egy-másfél millió állampolgár esett áldozatul a terrornak – a fordító)

EW: A másik idei filmedben, Az Elcserélt életekben játszod az első olyan szerepet, amiben az anyaság van a központban.

A: Korábban nem voltam elég érett, hogy édesanyát játsszak. Nem is sejtettem, hogy milyen is annak lenni, néhány évvel ezelőttig. Különösen egy idősebb fiú anyjának. Más dolog és kisfiú anyját játszani, a forgatáson folyton a Maddox-szal való kapcsolatom járt a fejemben. Olyan, mintha a filmben hozzá beszélnék. Megnéztük a filmet Braddel és észrevettünk pár apróságot. A filmbeli kisfiú megkérdi: „Nagyon nehéz vagyok?”, Mad is folyton ezt kérdezi és mi csak azt válaszoljuk: „Nem, dehogy. Egy napon te fogsz vinni engem!”

EW: Clint Eastwood az egyik leghíresebb republikánus. Beszélgettél vele a politikáról?

A: Nem voltak összetűzéseink, mint ahogy hinnéd. Szerintem az emberek demokratának tartanak, de én teljes mértékben független vagyok és még mindig nem döntöttem az elnökválasztást illetően. Szóval pont úgy tekintek McCain-re, mint Obamára. Clint megtanított engem néhány dologra, én pedig több nemzetközi dologban vagyok tájékozott. Szóval értelmetlen volt vitáznunk. Az első néhány hétben egyszerűen túl ideges voltam, hogy mély beszélgetésbe bocsátkozzam.

EW: Ki segít neked forgatókönyveket olvasni? Brad? A menedzsered, Geyer Kosinski?

A: Forgatókönyv olvasásban szörnyű vagyok. Olvasni szeretek, de forgatókönyveket nem. Brad rengeteget olvas, mert ő producerkedik is. Sokat viccelődünk azon, hogy én mennyire utálom, nincs hozzá türelmem. Általában, mikor Geyerrel beszélgetünk, ott lyukadunk ki, hogy hol tartok épp az életemben, és hogy milyen szerepet szeretnék. A Wanted-nál is így volt, azt mondtam neki: ”Tényleg úgy érzem, hogy valami fizikait kell csinálnom.” Most pedig nem akarok dolgozni. Otthon szeretnék maradni, ami esetleg szóbajöhet, az a fantasztikus, „egyszer-van-ilyen-lehetőséged-az-életedben”, mint például az Atlasz vállat von (Atlas Shrugged). De más szerepet nem keresek.

EW: Gondolkodtok Braddel azon, hogy együtt csináljátok meg az Atlasz vállat von-t?

A: Beszéltünk már róla. De arról is beszéltünk, hogy ez vajon jót tenne-e a filmnek. Nagyon jó volna egy klassz filmet adni a közönségnek és nem megsérteni a történetet. 50 éve próbálják megcsinálni a filmet. Ha most sikerül, nehéz lesz ellenállni. Akiknek ez megadatik, mindenképp meg szeretnék csinálni.

EW: A legismertebb szerepeid olyan fantázia szülte hölgyek, mint Lara Croft és Mrs. Smith. Szerinted a közönség ezért nem szerette meg A hatalmas szív-et, amiben egy valódi nőt játszol?

A: Nem akarom így gondolni. Nem hiszem, mert szerencsére a karrierem során mindkét féle szerepem volt már. Szerintem a Hatalmas szív nehéz időszakban volt és mikor háborúban van az ország, nehéz leülni és elmélyedni benne. Ez pedig egy nehezen érthető film.

EW: Nagyon kiélezett személyiség vagy. Az emberek egy része kedvel téged, mások ki nem állhatnak téged. Gondolkodtál már azon, miért van ez?

A: Igen. Szerintem az, aki döntéseket hoz, kemény véleményeket fog kapni a döntésével kapcsolatban. Véleményem szerint ez jó dolog és egy jó jel. Ez alapján látható, hogy vannak emberek, akik szeretnek engem és támogatnak, de vannak, akik nem igazán birnak, épp ezért fogok kiállni amellett, amiben hiszek. Döntéseket hozok az életemben és ez így helyes.

EW: Néhány ember nem tudja összeegyeztetni a régi személyiségedet - mikor folyton késekről és vágásokról beszéltél - a legújabbal, immáron anyaként és aktivistaként.

A: Szerintem ez nem különbség. Az vezetett át a túloldalra, hogy régen ilyen dolgokról meséltem. Tudom, hogy voltak emberek, akik ugyanúgy jártak, mint én és boldogok voltak, hogy valaki megosztotta a világgal, hogyan jutott ki a bajból. Nem tudom, hogy lehetne anélkül interjút adni, hogy megosztanád másokkal a saját tapasztalataidat és hibáidat az életedből. Szerintem az, hogy bevallom, hogy különleges ember vagyok és tettem pár sötétebb dolgot, nem jelenti azt, hogy kivételes lennék vagy kivételesen sötét lelkületű. Szerintem ez így helyes, és az szeretném, hogy mások számára is ez legyen a helyes út.

EW: Van bármi olyan, amit korábban mondtál és azóta megbántad? Mint például az a kijelentésed a Billy Bob vérével teli ampulláról, amit a nyakadban hordtál, mikor házasok voltatok.

A: Nincs! Az egyébként sem ampulla volt, inkább olyasmi, mint a préselt virág. Mintha egy kis vágást ejtenél az ujjadon és a kicsorduló vért használnád ecsetként. Ezt egy aranyos gesztusnak szántam. Úgy gondoltam, romantikus.  Barátként még mindig szeretem őt és szerintem büszke lehetek arra, hogy valamikor a  felesége voltam. Nem hiszek a megbánásban. Helytelenül viselkedsz, ha ilyen helyzetbe kerülsz. Olyan, mintha megállnál az életedben, amikor visszagondolsz a múltra, és kérdéseket teszel fel magadnak.

EW: Korábban említetted édesanyádat is. Mit tanultál tőle az anyaságról?

A: Amikor Brad megnézte az Elcserélt életeket, azt mondta, olyan, mintha az anyukám lett volna a filmben.  A szerep teljesen ráillett.  Gyűlölt kiabálni az emberekkel, igazán kedves és nyugodt természetű volt, de ha arra került sor, hogy megvédje a gyerekeit, valahogy erőt merített. Ez az, ami benne megvolt, de bennem nem igazán.

EW: Nem tartod magad kedvesnek?

A: Vitatkoznék róla. Szeretek harcolni.

EW: Extrémnek tartod magad?

A: Azt hiszem, az vagyok. Otthon sokat viccelődünk ezen, mert különböző világokat járunk be együtt, Brad és én. Viccelődünk az extrém dolgokon, amit teszünk.

EW: Mint például?

A: Hát, néhány dolog már magánügy! De van egy „apu-anyu” oldalunk és van egy… nagyon férfias és nőies oldalunk is.  Ezt most ne firtassuk. Mindketten szeretünk motorozni, repülni, ez a bátor oldalunk.  Van viszont, amikor a bolondos papa-mama szerepre összpontosítunk. Szóval vannak extrém dolgaink, de kiegyensúlyozottnak tartom ezeket.

EW: Szerinted mi a legjobb és legrosszabb dolog a várandósságban?

A: Az egész dolog olyan szép. Semmi panaszod nem lehet, amíg tudod, hogy a babák egészségesek. Az egyetlen nehézség számomra mostanság az, hogy mivel ikreket várok és négy gyerekem van, az orvosom többször is mondta: „Ne kapja fel őket olyan gyorsan!” Ezért kidolgoztunk egy rendszert, amiben Brad mindig felemeli őket hozzám, hogyha fel szeretnének kapaszkodni. Annyi, hogy nem hajolok le. Azt kiáltom: „Édesem!”, és ő már jön is, hogy felemelje őket. Olyan is van, hogy egy székről állva kapaszkodnak fel rám, így nem kell akkorát hajolnom. Próbáljuk követni az orvos utasításait, csak kicsit másképp.

EW: Azt hallottam, a terhesség árt a nemi életnek.

A: Nem, épp az ellenkezőjét vallom. Szerintem jót tesz a szexnek. Rákényszerít arra, hogy kreatívabb legyél. Szóval jól szórakozol, nőként pedig kerek és egész vagy.

EW: Nemsokára hat 8 éven aluli gyermeked lesz. Gondolkodtál azon, hogy fizikailag hogyan bírod majd ezt?

A: Őszintén szólva, nem számítottunk ikrekre! Szóval kicsit megdöbbentett minket, hogy ilyen gyorsan hatra ugrik a gyerekeink száma. De szeretjük a kihívásokat. Brad szülei pedig készen állnak, hogy segítsenek. Szerencsére bármikor fel is bérelhetünk dadákat, ha szükségünk van rájuk, de egyelőre megpróbálunk magunk boldogulni, ahogyan eddig is tettük. Az egyik dolog, mikor egy új gyerek érkezik a családba az, hogy egyensúlyban tartsuk a többiekkel. Most a legfontosabb szempontunk, hogy az ikrek születése után egyik gyerek se érezze kirekesztve magát. Elég idősek ahhoz, hogy segítsenek a pelenkacserében, vagy hogy tartsák a cumisüveget a piciknek. Próbáljuk játékosan csinálni ezt az egészet. Az viszont már nehezebb dolog, hogy minden nap mindegyikükkel eltöltsünk egy kis időt kettesben. Általában a legidősebbel töltjük a lefekvés előtti utolsó fél órát, Shiloh-é pedig a reggeli első fél óra. Így hát mindenkinek van speciális ideje, amikor csak vele foglalkozunk.

EW: Mit szóltál ahhoz, mikor Jack Black véletlen elárulta a Today showban, hogy ikreitek lesznek?

A: Szegény Jack! Amint meglátta Bradet, bocsánatot kért. De mindketten elmondtuk neki érthetően, hogy csak azért vártunk, mint minden babánál, de különösen az ikreknél, hogy megtudjuk, hogy teljesen egészségesek-e. Szóval nem tett semmi rosszat, csak kicsit kellemetlen helyzetbe hozta magát.

EW: Braddel nem házasodtatok össze. Hogyan nyilatkoztok a másikról?

A: Ezzel a problémával mindig szembesülünk. Néha „társat” mondok. A „gyerekeim apja” túl hosszú. De körülbelül az emberek fele férjként és feleségként említ minket, így már ki sem javítjuk őket. Nem szándékosan nem vagyunk összeházasodva. Mikor egy pár lettünk, rögtön egy családdá is váltunk és a gyerekeké lett a főszerep. Mindketten odaadóak vagyunk velük szemben. Számunkra ez az ideális.

EW: Hogyan töltenél el egy szabad szombatot?

A: Van egy jó pár olyanom. Nagyon egyszerű dolgokkal. Hétvégenként van egy napunk, mikor mindenki későn kel fel, filmeket néz és a mi ágyunkban marad. Olyan pizsamaparti féleség.

EW: Van belső versengés a gyerekek közt, ki hol alszik?

A: Igen, de ez vicces szokott lenni. A fiúk az anyu, a lányok pedig az apu mellett szeretnének lenni, szóval ennek is megvan a rendszere.

Bónusz kérdések Brad tetoválásáról

EW: Hogy készült Brad új tetoválása?

A: Én rajzoltam, mikor Davos-ban voltunk. Nem azért, mert unatkoztunk a Világgazdasági Fórumon, hanem mert volt egy éjszakánk, mikor semmi dolgunk nem volt, így rajzoltam a hátára.

EW: Szóval nem maradandó?

A: De igen, viszont én csak firkáltam.

EW: Rajta?

A: Igen, rajta.

EW: Azt gondoltad magadban: „Ez most tetoválás lesz” ?

A: Bradnek tetszett az ötlet. A kép, amit mindenki látott, elég ügyetlen volt, de szépen festett a hátán, és csak jobban megszerettette velem testének azt a részét.

EW: Akkor ez önmagában semmit nem jelent?

A: Számunkra jelentőségteljes, hogy egymás testére szögeket és alakzatokat rajzolunk. Valahogy így.


________________________________________________________________________________________
Az Entertainment Weekly magazin 2008. június 20-ai számának interjúja alapján angolról magyarra fordította: Tamás
A fordítás az oldal tulajdonát képezi, ezért részben vagy egészben történő másolása szigorúan tilos!