Gratulálok a leendő ikreihez! Rengeteg a munkája, közben pedig az egyre csak gyarapodó családjáról is gondoskodik. Hogyan csinálja?

Angelina: Azt hiszem, a „menetrendem” lenyűgözőbbnek tűnik, mint amilyen a valóságban. Tavaly talán négy hónapot dolgoztam összesen, a maradék időben otthon voltam. Amikor dolgozom, Brad otthon van a gyerekekkel és vannak dadusaink is, akik segítenek. De egyikük sem marad éjszakára. Sok időt töltünk a gyerekekkel, meg szeretnénk találni az egyensúlyt, tevékeny szülők szeretnénk lenni.

Mi a legjobb dolog Bradben apaként?

Angelina: Nagyon jó szeme van ahhoz, hogy felfedezze azokat a házakat, ahol lakni fogunk. Mindig gondol a gyerekekre és hogy mit reggelizzenek, mert szerinte ez a nap legfontosabb étkezése.

Milyen hosszú szünetet tart majd, miután megszülettek a kicsik?

Angelina: Hatalmas szünetet szeretnék tartani. Idén már biztosan nem fogok dolgozni, hanem egészen másnak fogom szentelni az időmet, egy családi-projektnek. Két napig vagyok itt, Cannes-ban és a gyerekeim is itt vannak velem. Szóval mikor visszamegyek a hotelbe, velük lehetek. Óriási szerencsém van, ami a legtöbb anyukának nem adatik meg. Olyan munkám van, ami évente csak néhány hónapot igényel, az év többi részében pedig kétnapos konferencián kell részt vennem. A programom viszonylag kevés, szóval sokkal több időt tudok a gyerekeimmel tölteni.

Akkor most szünetelteti a munkát?

Angelina: Egy ideje már nem dolgozom és egy ideig még nem is tervezem. Idén még egy forgatókönyvet sem olvastam el és nem is szeretnék. Boldog vagyok, hogy sokat lehetek otthon és hogy Bradet dolgozni látom.

Mindig is nagy családot szeretett volna?

Angelina: Fiatalkoromban úgy gondoltam, sohasem leszek elég megbízható és nyugodt, és sosem fogok tudni eleget adni magamból ahhoz, hogy jó szülővé váljak. Mindig is szerettem a gyerekeket, de nem tudtam, kész leszek-e valaha arra, hogy jó anya legyek. Ezt nagyon komolyan gondoltam, ugyanakkor örökbe fogadni mindig is szerettem volna. Ami meglepett, az az volt, hogy sosem akartam vérszerinti gyermeket. Voltak árvák, akiknek szükségük volt egy otthonra, én meg arra vágytam, hogy anya legyek. De ha találkozol valakivel, akibe beleszeretsz, akkor megváltoznak a terveid. Ez nagy meglepetés volt számomra.

Hogy telik az ideje Cannes-ban?

Angelina: Szokatlanul. Várandós vagyok, de ez most egészen más. Legutóbb Párizsban voltunk és követtek minket a paparazzik. Megkértük őket, hogy ne kövessenek és meg is tették. Los Angelesben ez lehetetlen volna.

Szeret Európában lenni?

Angelina: Természetesen. Maddel Angliában éltem néhány évig, most meg Franciaországban töltünk egy kis időt. Azon vagyunk, hogy a francia legyen a második nyelv a családban, szóval nagyon jó itt lenni. A gyerekeink a világ különböző helyein születtek és fontos számunkra, hogy minden egyforma távolságra legyen tőlünk. Európa a legmegfelelőbb erre.

Mi alapján keres házat?

Angelina: Ebben igazából nem vagyok jó. Bradnek viszont nagyszerű érzéke van a házakhoz, jó szeme a szerkezethez és az építészethez. Azt is megnézi, hogy az étkezőnek milyenek a fényviszonyai reggel, hogy a gyerekek napfényben reggelizhessenek. Én ehhez nem értek. Amikor Maddox-szal Angliába költöztünk, elfelejtettem reggeliző asztalt venni és egy hétig a padlón ülve ettünk. Ilyen téren nem vagyok a legjobb, de számomra az a legfontosabb, hogy az összes hálószoba egy emeleten van, nagyon közel egymáshoz, így senkinek sem kell távol aludnia a többiektől.

Híres a szépségéről, van valami, amit nem szeret önmagán?

Angelina: Tinédzserként sosem éreztem magam okosnak, mert punk kölyök voltam, színes hajjal. Amikor először kerültem Washingtonba, sok időt töltöttem azzal, hogy elfedjem a tetoválásaimat, úgy éreztem, csak egy vad személyiségnek tekintenek. Most, hogy nővé váltam, nagyobb az önbizalmam, de még mindig nem érzem magam olyan okosnak, mint amilyen lenni szerettem volna.

Ön szépségideál, mi a titka?

Angelina: A frizura és a smink! Nagyon boldog vagyok és van egy szerető családom. Szerintem ez mindenkit boldoggá tesz.

Sokat változott az évek során. Mit érez, ha visszagondol lázadó éveire?

Angelina: Viccesnek tartom. Ha bármelyikünk megnézi magát egy képen, amin mondjuk 21 éves, biztos vagyok benne, hogy jót nevethet, de én akkor is pontosan ugyanaz az ember voltam, mint aki most vagyok. Most már bátrabb lehetek az életemben, merészebb döntéseket is hozhatok és nagyobb kalandokba is belevághatok. Sok mindent kipróbáltam, mostanában talán többet is, mint gyerekként, sok extrém dolgot. Megnézem a régi képeimet és pontosan magamat látom rajta.

A Kung Fu Pandában egy tigrist szinkronizál és úgy is jellemezte a szerepet, mintha önmagát személyesítette volna meg. Ismerős volt önnek a szerep?

Angelina: Valószínűleg Bradet kéne megkérdeznie erről. Úgy gondolom, minden nőben ott lapul a tigris!

Anyaként milyen filmeket szeret nézni?

Angelina: A gyerekekkel rengeteg klasszikus Disney filmet nézünk, de most van jónéhány más, nagyszerű dolog is. A kultúrának nagyon fontos szerepe van a családunkban. A gyerekek bőrszíne a rajzfilmekben is számít. Nincs egy afrikai Disney hercegnő sem, a lányaink pedig maguk is lassan kis hercegnőkké válnak és ez az egész felzaklat minket. De a Kung Fu Pandában különböző színek és különböző kultúrák mutatkoznak meg és ez az, amiért szeretem ezt a filmet. Tökéletes a gyerekeinknek. Sok kérdéssel foglalkozik, például azzal, hogy milyen árvának lenni.

Látták a gyermekei?

Angelina: Shiloh nem látta, – a legkisebb – mert még nem tudná végigülni, de a többiek imádják. Nem tudják megérteni, miért nincs DVD-n!

Nem nyugtalanította az erőszak mértéke a filmben?

Angelina: Nem. Vannak szülők, akik mindenféle erőszaktól távol szeretnék tartani a gyereküket, de ez lehetetlen. Velem együtt nézik a híradót és a videojátékaikat is figyelnünk kellett, de meg kell kérdezned – rossz a nyelvezet? Van benne vér? Az erőszak része a történetnek? Biztatom a gyerekeket, hogy harcművészeteket tanuljanak. Szerintem ez egyfajta nevelés, főleg a fiúknak. Ők a legidősebb gyerekek a családban és azt akarom, hogy tudjanak harcolni.

A gyerekeinek csinálta a filmet?

Angelina: Azt kell mondjam, ezt az egészet miattuk csináltam, ugyanakkor szerettem is csinálni. Amikor megtudtam, hogy a történet Ázsiában játszódik, ázsiai kultúrával, nagyon izgatott lettem, főleg hogy a két fiam onnan származik. Utána igyekeztem, hogy jó tigris legyek, segítséget is kértem a gyerekektől. Együtt megnéztük és az egyik baba a hasamban erősen reagált a zenére.


________________________________________________________________________________________
Az OK! magazin 2008. június 10-ei számában szereplő interjú alapján angolról magyarra fordította: Tamás
A fordítás az oldal tulajdonát képezi, ezért részben vagy egészben történő másolása szigorúan tilos!