A sznszn tegnapi jordniai ltogatsa az els llomsa volt annak a krtnak, amelyet az ENSZ Menekltgyi Fbiztosval, Antnio Guterresszel tesz a jnius 20-ai Menekltek Vilgnapja alkalmbl. Guterres Libanonban kezdte a ltogatst, majd Jolie-val egytt jordn kormnyzati tisztviselkkel s menekltekkel fog tallkozni a Mafraqban tallhat Za’atri meneklttborban, ahol tavaly a sznszn mr kt alkalommal is jrt.
„A 21. szzad legszrnybb humanitrius krzise van kibontakozban a Kzel-Keleten napjainkban – nyilatkozta. – A vlsgra adott nemzetkzi vlasz nem bizonyul elegendnek erre a hatalmas mrtk emberi tragdira. Sokkal tbb humanitrius segtsgre s mindenekeltt a konfliktus politikai megoldsnak megtallsra van szksg.”
Szmtalan megrendt trtnetet hallott azoktl az emberektl, akik meneklni knyszerltek, miutn a Homs, Dara'a s Qusair kzssgek elpusztultak a szriai konfliktusban. Jolie arra btortotta ket, hogy mesljk el neki, s rajta keresztl a vilgnak a megprbltatsokat, amelyeken keresztl kellett mennik.
Egy frfi a felesgvel s kislnyval Qusairbl meneklt t Jordniba a konfliktus ell. „A harcokban s a bombzsokban a legtbb bartom meghalt – kezdte a frfi. – Semmi sem maradt, mindent leromboltak, nincsenek pletek, nincsenek gygyszerek. Kilencvent frfi halt meg azrt, mert a sebeik elfertzdtek, s nem volt mivel elltni ket. n vagyok az egyetlen a csaldombl, aki el tudott meneklni. Akiknek ez nem sikerlt, hallra vannak tlve.”
Jolie ltogatsnak clja sajt elmondsa szerint az volt, hogy tmogatsrl biztostsa a szriai meneklteket, hogy felhvja a vilg figyelmt a helyzetkre, s hogy jobban megrtse a jordniaiak s a rgi tbbi, a konfliktus ltal leginkbb sjtott orszgnak ignyeit.
Miutn meghallgatta a meneklteket, a sznsznt Hussein Al-Zyoud vezrrnagy, a Jordn Hatrvdelmi Erk parancsnoka s munkatrsai fogadtk, hogy megvitassk a jelenlegi llapotokat.
A Szriban dl polgrhbor tavaly tbb embert knyszertett az otthona elhagysra, mint brmely ms konfliktus a vilgon. Az elmlt hat hnapban a menekltek szma a dupljra, 1,6 millira ntt, melybl 540 ezren Jordniban tartzkodnak.
|